Nyuszikaja

Ételek, receptek, kísérletek, tanulás.

Mogyorós almatorta (Nigella nyomán) 2011. február 18.

Filed under: Édességek — szaboagi @ 10:16
Tags:

Kép is jön :)

Egy hónapja van nálam a Háziistennős könyv és már vagy ötöt sütöttem belőle. Többnyire jellegtelen, de nagyon finom, gyorsan fogyó sütik. A jellegtelent úgy értem, hogy semmi extra, semmi faxni, csak éppen az elvárt színvonal.

Ennek a sima kevert almatortával is úgy vagyok, hogy meg mernék rá esküdni, hogy már csináltam ilyet – ilyet, de mégsem egészen ilyet, de azok is annyira hétköznapiak voltak, hogy fel sem tettem ide (vagy éppen abban az időszakban készültek, mikor nem fotóztam, nem írtam, csak főztem és ettük.)

Az itt leírt mennyiségek nem feltétlenül követik a könyvben leírtakat. Eleve dióolajjal és dióval készíti, de mivel ott árválkodott a polcon egy üveg mogyoróolaj és még a pár hete készült, szintén Nigellás könyvből a nutellatorta maradéka, egy csomó pirított mogyoró, ez került bele.

Hozzávalók:

5- 10 dkg  mazsola, ízlés szerint :)
0,5 dl rum
1,5 dl mogyoróolaj
20 dkg kristálycukor
2 db tojás
35 dkg  liszt
1 tk fahéj
1,5 tk szódabikarbóna
0,5 tk sütőpor
csipet só

fél pohár joghurt
45 dkg alma, pucolva, kisebb kockákra vágva, fél citrom levével lecsöpögtetve
2 jó marék mogyoró, pirítva, tisztítva, durvára törve

  1. A mazsolát felforraltam a rumban/vízben, ki hogy szereti, majd hagytam kihűlni.
  2. A cukrot kikveretem a tojásokkal és az olajjal.
  3. A száraz hozzávalókat vegyítettem: liszt, fahéj, sütőpor, szódabikarbóna.
  4. A lisztes keveréket hozzákevertem a tojásos masszához. Az állaga alapján simán lehetett volna gyúrni is, így a fakanálnak nem volt könnyű dolga. Hogy segítsek a helyzeten, tettem bele fél pohár joghurot.
  5. Ezután jött az alma, a mazsola és annak a leve, amit addig nem szívott fel, valamint a moygoró.
  6. 24 cm-es, vajazott, lisztezett kapcsosba simítottam.
  7. 180°C-on 55 perc kellett neki (tűpróba!).

Nigella azt javasolja, hogy egy napig hagyjuk állni, utána a legfinomabb. Ez tuti valami vicc lehet, mert szerintem nem létezik ember a földön, aki ne akarná rögtön felfalni a langyos almás, omlós illatos süteményt.

Természetesen dió/mogyoró nélkül, sima olívaolajjal is megállja a helyét egy kellemes délutáni teázás mellé. Vagy reggelire. Vagy ítzóraira. Vagy desszertnek. Vagy uzsonnára. Vagy vacsorára.

 

 

 

 

Hozzászólás