Nyuszikaja

Ételek, receptek, kísérletek, tanulás.

Sertéslapocka sárgabarackkal 2013. január 1.

Filed under: Húsok — szaboagi @ 10:44
Tags: , ,

Az idei karácsonyi menünek meglehetős kételyekkel indultam neki, az elmúlt hónapok szinte csak és kizárólag konyhai kudarcokból álltak: mindent elégettem és/vagy elsóztam.

A 24-i menü: kacsamáj pirítóssal, lilahagymalekvárral (inkább hagyjuk), wellington szűz (nos, nem ez lesz a kedvenc ételünk, annak ellenére, hogy  egészben sütöttem, így 25 percig volt a sütőben és éppen tökéletesen rózsaszínre sült át a hús). Desszertnek angol gőzölt puding volt betervezve, de egyenesen katasztrófa lett. Inkább hasonlított egy szétázott, nagylyukú szivacsra, mint egy ehető desszertre. Liszt- és cukoríze volt ráadásul, a legnagyobb bánat, hogy egy csomó juharszirupot elpazaroltunk bele.

No, ezek után kezdjen el az ember lánya 7 főre főzni.

A 25-i családi menü így alakult:

Zöldségleves sütőtökkel, petrezselyempesto-val ízesítve (pipa), corn flakes-es mustáros husi sütőben (pipa), gesztenyével töltött pulyamell-tekercs (pipa) (Mautner Zsófi, egyik korábbi Stahl-magazinból), fagyasztott (főtt-gőzölt-sütött) krumpli (nem pipa) (idei Good Food, decemberi szám), tejszínes csicsóka (párolt, tejszínben sütött cayenne borssal, kakukkfűvel, sóval, borssal), mézes répa sütve. Desszertnek Julia Child mandulás csokitortája erdei gyümölcsös szósszal.

Ó igen, és volt még sütőtökös-narancsos-csokis és mákos-almás beigli, perecfalatkák sósságnak.

No és persze a címszereplő sárgabarackos lapocka, aminek a legnagyobb előnye, hogy kifejezetten egy nappal hamarabb érdemes elkészíteni. Forrás a Szakácsok könyve, kép nincs, bocsánat.

Hozzávalók:

1 kg sertéslapocka, szeletekre vágva

12 db asztalt sárgabarack (vagy ízlés szerint más nagyobb fajta asztalt gyümi, pl. szilva.)

300 ml száraz fehérbor

200 ml narancslé

cukor

0,5 l alaplé (eredetileg fele-fele csirke- és borjú)

A páchoz:

375 ml vörösbor

250 ml olívaolaj

3-4 lucullus paradicsom (nálam konzerv volt)

6 gerezd fokhagyma, zúzva

1 db szeletelt sárgarépa

2 db zellerszár (én kihagytam, a léböjtkúrám óta rá sem bírok nézni)

1 póréhagyma

1 fej vöröshagyma felkarikázva

(eredetileg: köménymag, édeskömény, 0.5 csokor menta, néhány ág kakukkfű, babérlevél) nálam: borókabogyó, színesbors, talán kis ánizsmag, fahéj, babérlevél)

Két nappal előtte:

  1. Kevés olajon a hússzeleteket egyenként megpirítjuk, félretesszük.
  2. Összekeverjük a pác hozzávalóit, beletesszük a húst, kihűtjük és betesszük a hűtőbe egy napra.
  3. A barackot a fehérborral, cukorral, narancslével felforraljuk, kihűtjük, megy a hűtőbe. (Aki szeretné elkerülni, hogy a barack bizonyos állat bizonyos testrészeire hasonlítson a túlzott folyadékfelviteltől, ld. lentebb, a hús sütésének a napján készítse el a barackot.)

Egy nappal előtte:

  1. Melegítsük elő a sütőt 180°C-ra.
  2. A húst vegyük ki a pácból, tegyük át egy tűzálló tálba.
  3. A páclét mindennel együtt forraljuk 15 percig, közben a habot vegyük le.
  4. 15 perc után adjuk hozzá az alapleveket és azzal is forraljuk fel. Öntsük a húsra és lefedve 2 órát üssük (nekem apró darabok lettek a husik, így egy óra elég volt.)

Aznap:

  1. A húst vegyük ki a szaftból. A pecsenyelét szűrjük bele egy edénybe és forraljuk addig, amíg besűrűsödik (mi rásegítettünk egy kis keményítővel, aki ettől forog a sírjában székében, úgy kérek elnézést)
  2. Tegyük vissza bele a húst, öntsük hozzá a barackot (náluk ekkora pulykahere méretű és kinézetű lett a barack, nehéz volt elhitetni a közönséggel, hogy az barack :).
  3. Átmelegít, tálal, eszik.

 

Reklámok
 

Sertésszűz rozmaringos tarhonyával és lecsóval 2010. szeptember 25.

Filed under: Húsok — szaboagi @ 17:00
Tags: ,
Sertésszűz rozmaringos tarhonyával

Sertésszűz rozmaringos tarhonyával

Idén nyár elején jártunk először a Kistücsökben, ahol a fenti névre hallagtó ételhez volt szerencsém.

Akkor az a mondat hangzott el a számból, hogy ha minden hús ilyen lenne, akkor húsevő lennék.

Utána még órák múlva, még Budaörsnél is azt a rozmaringos tarhonyát emlegettem, sűrű nyammogások közepette. És tényleg. Még órákkal később, és a mai napig a számban volt annak az ételnek az íze.

Azóta készültem a reprodukcióra. Volt pár hónapom, és azért akármennyire is finom, valljuk be, nem egy őrülten bonyolult étel az elkészítést illetően, szóval túl sokat agyalni nem kellett, nem úgy, mint az ominózus mousse-tortán.

Hozzávalók (3-4 adag):

kb. 50-60 dkg sertésszűz

só, bors

180 g tarhonya, házi jellegű

1 kisebb hagyma

Egy kb. 10 cm-es rozmaringág

1 ek olaj/vaj

2 ek vaj

A lecsóhoz paprika, paradicsom, hagyma, víz, szükség esetén

  1. Először a tarhonyát tettem fel főni: a hagymát kis olajon megdinszteltem, ebben átforgattam a tarhonyát és felöntöttem kétszeres mennyiségű forró vízzel.  Levettem a hőfokot legkisebbre és kb. 20 perc alatt meg is főtt.
  2. Közben a húst lehártyáztam, sóztam, borsoztam.
  3. Forró edénybe (vastag aljú) öntöttem 1 ek olívaolajat, ezen megkapattam a hús összes oldalát. (Mivel az edényem olyan, hogy a húst addig nem engedi el, amíg szerinte az nincs kész, így volt egy kis küzdelmünk, de én nyertem. )
  4. A húst technikai okokból áttettem egy sütőedénybe, és 100 °C-os sütőben 13 percet sütöttem.
  5. Közben a lecsó is elkészült: a hús után maradt pörcön megfuttattam a hagymát (fél db), hozzátettem 1, azaz 1 paprikát, egy negyed csípős paprikát és egy, azaz egy paradicsomot. Ebből a hatalmas mennyiségből 3 adag lecsó lett, így a főétel mellé.
  6. A húst kivettem a sütőből, pihent pár percet, addig elkészült a tarhonya rozmaringos része: Jó evőkanálnyi vajat felolvasztottam, hozzátettem az egészben hagyott rozmaringleveleket, hogy könnyebb legyen később kivenni, és gyakorlatilag vajban megfőztem a leveket, hogy átvegye az ízét.
  7. Ezt ráöntöttem a tarhonyára (már a levelek nélkül), összeforgattam.

Örömmel jelentem (főképp magam számára öröm :)), hogy majdnem olyan jó lett, mint a Tücsökben :)

A saját kitűzött célt teljesítettem, ami azért nagy szó, mert ezt évente egyszer vallom be. :)

Most pedig sül a célka Chili&vanilia édes-csípős célkaételéhez. Juhúú.